Hírek

Mit rontottunk el – avagy hová lett a 2023-as, várva várt kalászos és repce hozamcsúcs? Annyival összefoglalni, hogy spórolás, talán demagóg egyszerűsítésnek tűnik, de a problémakör jelentős része visszavezethető rá.

Ahogy azt a cikksorozat 1. és 2. részében kifejtettem, az őszi búza termesztése során a biomassza-szintézis felső korlátait az alábbi tényezők határozzák meg:
- napfény
- víz
- szén-dioxid
- ásványi elemek
Szabadföldi körülmények között az elérhető napfény és szén-dioxid mennyiségére a gyakorlatban nincs ráhatásunk.

A gazdálkodók körében egyre inkább tudatosul a szalma és a növényi maradványok trágyázó értéke. A drága műtrágyák a természetes tápanyagforrások és az értékes szerves anyagok felhasználását ösztönözték, míg az ökokémiai szerek értékének tudatosítása növelte a figyelmet. Melyik szalma a legértékesebb?

A növénytáplálás alapköve - vitán felül - a nitrogén.
A nitrogénre adott termésreakció magasan kiemeli a tápelemek közül, fehérje- és nukleinsav-alkotó, gyakorlatilag majdnem minden biokémiai folyamatban jelen van. Aki szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, pontosan tudja, mennyire megkerülhetetlen és pótolhatatlan fontosságú elem.

Kultúrnövényeink alapvetően a gyengén savanyú és semleges (pH 6-7) kémhatású talajokon termeszthetők jövedelmezően. Hogyan segíthet ennek megállapításában a talajvizsgálat?

Az őszi búza hozamát meghatározó terméselemek:
- a területegységre jutó kalászszám
- a kalászonkénti szemszám (a kalászpadkák száma és a szemek száma a padkákon)
- az ezermagtömeg.

A napfény, mint limitáló tényező
A dunántúli nagyrégióban az egy hektárra jutó napsugárzási energia 45-46 terajoule. Az őszi kalászosok ennek kb. 47-50%-át tudják hasznosítani:

A KAP Nemzeti Irányító Hatóság 4/2023. sz. közleménye az Agro-ökológiai Programban (AÖP) felhasznált mikrobiológiai készítmények, kondicionálók és biológiai ágensek engedélyokirat szerint kijuttatandó mennyiségeiről.

A búzatermesztés rekordere Tim Lamyman – immáron sokadszor. 2020-ban az új-zélandi Eric Watson átvette a vezetést 17.40 t/ha eredményével, de 2022-ben Tim visszavette a trófeát: az elért 17,96 t/ha termésátlag döbbenetes mértékben, több mint fél tonnával haladta meg elődjét.


A RevYstory – Tim Lamymann-nél. Esettanulmány az egyesült Királyságból.

A szárat károsító ormányosok a repce növényvédelmének nagy figyelmet érdemlő kártevői. E kártevők az idei évben is korán megjelentek az állományokban, a lerakott tojások nagy többsége mostanra már kikelt, máris lárvák fejlődnek és károsítanak a növényekben. Köztük a nagy repceormányos lárvái is.

Az őszi kalászosok tavaszi növényvédelmének tervezése előtt érdemes elemezni az elmúlt őszi – téli hónapok időjárásának alakulását, melyek eléggé eltértek az utóbbi években megszokottól, és ezzel alapvetően meghatározták a kultúrnövények és az azokat károsító kártevők fejlődését.

Magyarországon a tavaszi árpát elsősorban a sörárpának érdemes termeszteni. Emiatt a söripari ajánlásokat gyakran a takarmánycélú árpánál is követik, mivel így az értékesítési lehetőségek kedvezőbbek. A két termesztési mód egyébként fajtaválasztásában, tápanyag-ellátásában és a termőhely iránti igényességében különbözik egymástól.

Magyarországon és Németországban dobják piacra a világon elsőként a Bosch segítségével fejlesztett okospermetező-rendszert. Az eszköz felismeri és megkülönbözteti a haszonnövényeket a gyomoktól és csak azt írtja ki, amit kell.

A gyümölcsfák állapota, tartalékai erősen meghatározzák, hogy milyen terméskieséssel élik túl a virágzás alatti, illetve utáni fagyokat. Az elmúlt időszakban hideg és csapadékos volt az időjárás, az áprilisi hidegbetörések több problémát is okozhatott a pont virágzásban lévő gyümölcsösökben. Berobbanhatnak gombás fertőzések, jöhetnek a levéltetvek.

Az idei kukoricaszezon kezdete már sok helyen elérkezett. Tavaly az aszály miatt sok régióban átlag alatti volt a kukoricatermés. Most jobb az indulási helyzet.

A bór a növények szerkezeti eleme, és fontos szerepet játszik a sejtosztódásban, a sejtdifferenciálódásban, a sejtnyúlásban, a sejtfalak stabilizálásában és a növények szövetképzésében.

A DR GREEN termékcsalád tavalyi bevezetése pozitív visszhangra talált a piacon, a gazdálkodók eredményesen alkalmazták a lombtrágyákat a szántóföldi kultúrákban.

A növényvédő szereket vízbe keverve juttatjuk ki. Nagyrészt vízzel permetezünk, kis részben hatóanyaggal, amit vízben hígítunk a megfelelő koncentráció eléréséhez.

A mezőgazdaságban használt különböző alga termékek a világ különböző részéről származnak, és ott különböző fajok vannak. A termelők által használt alga termékek körülbelül 90 százalékában Ascophyllum nodosum faj van, ami az észak európai és az USA keleti partjainál növekszik.

Az őszi káposztarepce (Brassica napus) éves szinten a maga 300 ezer hektárt meghaladó vetésterületével az egyik meghatározó olajnövényünk. Vetésterülete a kedvező és kedvezőtlen évjáratok miatti viszonylag nagy ingadozások mellett is növekszik.

Még nem késő orvosolni a kalászosok mikroelemhiányát! Ezekre a tünetekre érdemes figyelni!

A gabona őszi fejlődése megalapozza a jövő évi jó termést.

4 jelentős kedvezményt értek el a gazdálkodóknak.

A jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági körülmények okozta árrobbanások és főként a műtrágya-kereskedelemben megjelent termékhiányok nehéz döntési helyzetbe kényszerítik a mezőgazdasági termelőket.

Növényeinknek változatos tápanyagokra van szükségük a fejlődéshez. A kalcium csupán egy a sok közül, azonban kritikus tényező lehet.

A lombtrágyázásra eddig mint kiegészítő jellegű tápanyagutánpótlási formára tekintettünk, mellyel az átmeneti tápanyahiányok gyorsan és hatékonyan megszüntethetőek.

A növény szája a gyökere. A lombtrágyázás egy végső eszköz, hogy kiegyensúlyozzuk a napraforgó tápelem ellátottságában mutatkozó kisebb hiányosságokat.

Az elmúlt időszak történései eléggé összekuszálták a technológiai gondolatokat, javaslatokat a tápanyag-utánpótlás területén.

Több európai műtrágyagyártó, köztük a Yara International ASA és a Borealis AG is bejelentette, hogy csökkenti a termelését az emelkedő földgázárak miatt.

Sokáig tartotta magát az a vélekedés, mely szerint a szőlő képes alultáplált állapotban is „elfogadható” mennyiségű termést adni, amennyiben a többi műveletet rendben elvégezzük (metszés, növényvédelem, talajművelés, stb.).

A gyakorló gazdálkodók jól tudják, hogy nitrogénműtrágyák használata nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni.

A különböző „baktériumtrágyák” jótékony hatása már sok gazda által ismert.

A mikroorganizmusok igen fontos szerepet játszanak a földi élet szempontjából nélkülözhetetlen anyagok körforgalmában, így többek között a szántóföldi növények tápanyagellátásában, a természet anyagcsere-egyensúlyának fenntartásában.

Napjainkban a mezőgazdaság jelentős átalakuláson megy keresztül.

A szabadföldi zöldségtermesztésben a trágyázás időpontjával, illetve a kijuttatandó tápanyagok megosztásával kapcsolatban viszonylag kevés a termesztők rendelkezésére álló információ.

Lassan látható közelségbe kerül már a tél vége, mindenképpen érdemes körülnéznünk a repcetáblákon, hogyan néznek ki az állományok, mennyire viselik jól a telet.

A bór (B) az egyik legjelentősebb, esszenciális mikroelem, amely a generatív folyamatok fontos mikroeleme.

Komoly változások a növényvédelemben: kötelezővé vált az integrált növényvédelem elveinek alkalmazása, az elektronikus permetezési napló vezetése.


A FitoHorm termékek megfizethetőek, jó megtérülési mutatóval rendelkeznek.

Most a kalászos technológiára teszünk javaslatot a FitoHorm Turbo termkécsalád és a FitoHorm Gabonacsomag segítségével.

Egyik legfőbb hazai kincsünk a termőföld – halljuk számos alkalommal a mondást.

Lombtrágyázási Kisokos amely, most a kertészeti kultúrák technológiájába ad betekintést.

Az elmúlt napokban minden inputanyag-kereskedőnél izzanak a vonalak. „Van nitrogénetek? Mi az ára? Mit használjunk helyette? A fél mennyiség is elég?” – záporoznak a kérdések.

A modern röpítő tárcsás műtrágyaszórók a másodperc egytized része alatt gyorsítják fel a szemcséket 150 km/h sebességre. Ilyenkor a műtrágya szemcséket rendkívül nagy mechanikai erőhatás éri.

Ha már felment az ára a 4-szeresére, legalább tudjunk róla minél többet, hogy tudjuk megéri-e még ezen az áron is?

Az idei év korai kitavaszodása a megszokottnál jelentősen korábbi időszakban indította el a növények vegetációs ciklusát.