Kalciumhiány okai, tünetei és kezelése

Kalciumhiányra utaló tünetek: Az egyik legkorábban jelentkező tünet a levél széleinek sárgulása. Ez azonban a kalciumon kívül más tápanyagok hiányát is jelentheti. Ha sárgulást tapasztalunk, érdemes levél-, talaj- és vízvizsgálatot végezni az okok feltárására, mielőtt komolyabban jelentkezik a hiány.
Súlyos esetben a kalcium hiánya okozhat terméseldobást, elhalást, szárrepedést (a gyengébb szövetek miatt), a termésen jelentkezhetnek fekete foltok, csúcsrothadás. Ennek további veszélye lehet a foltokban másodlagosan megtelepedő szürkepenész, a botritisz megjelenése. A termések foltosak, kisebbek, és kevésbé eltarthatók, így kevésbé eladhatók.

Mi a kalciumhiány oka, hogyan alakul ki?

A kalcium a növények számára legnehezebben felvehető elem. Alulról felfelé, gyökértől a levelekig mozog, mégpedig a párologtatás által kifejtett „felszívó” erő hatására, tehát a felvétel sebessége a párolgástól függ. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a kalcium oldalirányú mozgása a növényen belül minimális. Mivel beépül a sejtekbe, nem kerül bele újra a nedvkeringésbe, folyamatos pótlása elengedhetetlen. A kalcium felvétele tehát a hőmérséklet ingadozására érzékeny. A talaj és az öntözővíz egyaránt tartalmazhat valamennyi kalciumot; hogy mennyit, az nagyban függ a víz minőségétől. Minél lágyabb a víz, annál kevesebb kalciumot tartalmaz, és annál valószínűbb, hogy előbb-utóbb hiány fog kialakulni. Márpedig az sajnos visszafordíthatatlan károkat eredményez: a termésen megjelenő foltok később sem tűnnek el. A talajban található kalciumtartalom felvehető része alacsony. A nagy esőzések és a túlzott öntözés a talajból ki is moshatják.

Előfordulhat, hogy a talajban van elegendő kalcium, növényeink mégis hiánybetegségben szenvednek. Ennek oka lehet az úgynevezett relatív hiány, amikor a tápanyag rendelkezésre áll, azonban a növény azt nem képes felvenni. Liebig minimum-törvénye alapján a fejlődést nem az elérhető tápanyagok összessége, hanem a legkisebb mennyiségben felvehető tápanyag határozza meg. Ez azt is jelenti, ha valamiből a növény hiányt szenved, akkor arányában kevesebbet fog hasznosítani más tápanyagokból, és annyival csökken a fejlődése is. Ezért fontos a kultúrának, talaj- és vízminőségnek megfelelő, precíziós tápanyag-utánpótlás.

A relatív hiány egyéb belső okai lehetnek még különféle betegségek vagy paraziták, amelyek rongálják a gyökeret, akadályozzák a felvételt, és végső soron megölik a növényt (például fonálféreg, fuzáriumos szártőbetegség).

Külső tényezők is meggátolhatják a kalcium felvételét, úgy, mint a talajnedvesség, a talajhőmérséklet, kémhatás, sótartalom, valamint az ion-antagonizmus. Az ion-antagonizmus két ion egymásra kifejtett gátló hatása; a kalcium felvételét megakadályozza az ammónia, túl sok kálium, bór vagy vas jelenléte. Nagy molekulamérete miatt a kalcium felvétele eleve nehézkes; ezek az elemek hajlamosak ezt még nehezebbé tenni.

Mit lehet tenni a kalciumhiány megelőzése és kezelése érdekében?

Gyors segítséget relatív tápanyaghiány esetén is a lombtrágyázás nyújt. Egyedül így lehet szinte azonnal pótolni a hiányzó tápanyagot. Ez a módszer a talaj összetételétől és a gyökérzet betegségeitől függetlenül is működik. Hosszú távon azonban a táplálási program átírásával, a kijuttatott tápanyagok arányának javításával és az esetleges betegségek, fertőzések megszüntetésével érhetünk el eredményt.

A legbiztosabb megoldás a megelőzés: talaj- és vízvizsgálat eredményeivel összehangolt, precíziós táplálás, valamint a környezeti tényezőkre és az esetleges hiánytünetekre adott gyors reakció.

A kalciumot folyamatosan kell pótolni, főleg nagy esőzések után, vagy az első hiánytünetek megjelenésekor extra tápanyag kijuttatása is szükséges. Ez a legegyszerűbb lombtrágyázással, mivel így a kalcium néhány óra alatt felszívódik és hasznosul.

Forrás: https://mezohir.hu/2022/06/02/agrar-kalciumhiany-tapanyag-utanpotlas-lombtragya-icl-mezogazdasag/