Növénykondicionálókkal sokat segíthetünk

A hideg és csapadékos időjárás kedvez a gombás fertőzéseknek: az őszibarackban tafrinás betegségek, míg a meggyesekben és a cseresznyésekben a virágfertőző monília jelenhet meg.

Az őszibarackban 4-14°C közötti hőmérsékleten, a fiatal levelek fertőződnek tafrinás betegséggel. Sajnos nehezen észrevehető, mert nagyon hosszú a lappangási ideje. Amennyiben gyorsan, egyik napról a másikra jön a meleg, gyengébb tafrina-fertőzést tapasztalhatunk. Az elmúlt időszak tartósan hideg és csapadékos volt, a napközbeni hőmérséklet jellemzően nem haladta meg 15°C-ot, ezért védekeznünk kell. Rezes kezeléssel megelőzhetjük a durva tafriniás fertőzéseket.

Az almatermésűek még csak egérfüles állapotban vannak

A jó idővel azonban megjelenhetnek a levélpirosító almalevéltetű-kolóniák, majd ezt követően a zöld almalevéltetű telepei is. A levelek ijesztő torzulását és az elszíneződést a levéltetvek szívogatása okozza. Amennyiben nincs extrém erős fertőzés, nem érdemes ellenük a vegyszeres védekezés, bízzuk ezt a munkát a természetes ellenségükre, a hasznos katicákra, fürkészekre, zengőlegyekre. A károkozók elérhetik azt a szintet, mikor mégis aktívan fel kell lépni, almásban alkalmazhatjuk az azadirachtin hatóanyagú NeemAzal-T/S készítményt. A tetvek elszaporodását megelőzhetjük a még be nem sodródott levelekre vándorló ősanyák elleni védekezéssel. Majd kezeljük a fákat olajos hatóanyagokat tartalmazó készítményekkel vagy alkalmazhatunk káliszappanos permetezést is. A jósolt felmelegedéssel és a kisebb záporokkal az ország egész területén berobbanhatnak a fertőzések. Az alma varasodásának kedvezhet az időjárás, itt az ideje a megelőző védekezésnek.

A hatóanyag korlátozás miatt csak a rezek maradtak a kontakt III. kategóriás gombaölők közül. Az új típusú, réztartalmú gombaölők közül még most is használható pár: a rézhidroxid, a tribázikus rézszulfát, a rézoxid vagy a rézoxiklorid. Bioszerként alkalmazhatjuk a kálium-hidrogén-karbonát hatóanyagú szert, lúgos kémhatást alakít ki a leveleken, ezzel a varasodás és a lisztharmat terjedését is meggátolja. A „zöldkönyves” védekezőknek már a dodin és a ditianon hatóanyagú, kiválóan teljesítő növényvédő szereket is rendelkezésre állnak.

A felszívódó (szisztemikus) gombaölők kijuttatását csak sziromhullás után kezdjük meg. Az alma és a körte gazdasági szempontból jelentős szegmens a magyar mezőgazdaságban, így nagyobb a növényvédő szer választék varasodásra is (difenokonazol, tetrakonazol, ciflufenamid, ciprodinil, penkonazol). Jó hír, hogy többségük a lisztharmatra is alkalmazható.

A felszívódó készítményekkel szemben kialakulhat rezisztencia

A gombákban az ellenálló-képesség kialakulását megelőzhetjük, ha időnként kontakt szerekre váltunk. Ez lisztharmatra, illetve a varasodásra is igaz. A varasodás ellen rézzel, a lisztharmat ellen pedig valamelyik kontakt kéntartalmú szerrel egészíthető ki a felszívódós permetlé. A biotermesztők lehetőségei sokkal szűkebbek a gyümölcsösökben, elsősorban a kénre és a rézre támaszkodhatnak. Esélyeiket növeli, hogy már egyéb gombaölők közül is választhatnak, mint például a VitiSan. A csapadékos időjárás nehezíti a kontakt készítményeket használók munkáját, mivel eső után ismételniük kell, mivel intenzív növekedési szakaszban a permetszeres bevonatot kinőhetik, és fedetlen felületek jelennek meg, ahol újra fertőzhetnek a károsítók.

A biokertészek, illetve a kisebb háztájiban alkalmazhatnak egyszerűbb anyagokat: a fűzfakéreg és a mezei zsurló lisztharmatra és varasodásra is, a lecitin a lisztharmatra, a szódabikarbóna a varasodásra jó az almában.

A lisztharmat jeleit folyamatosan figyelni kell (fehér „lisztes” gombatelepek), ugyanis a fertőzött rügyekből kipattant spórák gyors terjedést eredményezhetnek. A piros bimbós állapotig a kontakt kéntartalmú gombaölők a javasoltak, virágzás után pedig már felszívódó szerekkel is lehet permetezni.

Forrás: agraragazat.hu