Hogyan segíthetik az effektív mikroorganizmusok a mezőgazdaságot?

Az effektív mikroorganizmusok használatával szántóföldi növényeink és gyümölcs ültetvényeink egészségesebbek lesznek, a termés mennyisége pedig fokozódik, és az eltarthatósági idő hosszabb lesz. Mindez a benne található mikrobaflóra jótékony hatásának köszönhető. Sokakban azonban felmerülhet a kérdés, hogy miben különböznek ezek a termékek másmikrobiológiai készítményektől, elterjedtebb nevükön „baktériumtrágyáktól”?

A gyakorlati felhasználás szempontjából talán a leglényegesebb, hogy az effektív mikroorganizmusok (EM) a hasonló készítményektől eltérően – a benne található igen nagy fajgazdagságú mikrobaflórának köszönhetően – nemcsak szárbontásra és a talaj nitrogén pótlására, ill. foszfor mobilizálásra alkalmasak, hanem a növények állományban történő kezelésére is. Annak ellenére, hogy a készítmény nem minősül növényvédő szernek, a biológiai növényvédelemben is fontos szerepet játszhat, különösen a gombás- és egyes baktériumos betegségek megelőzésében. Mindez a Coniothyrium minitans és Streptomyces griseoviridis mikroorganizmusoknak köszönhető, melyek köztudottan hatékonyan alkalmazhatóak a termesztett növényeink védelmében. (Hazánkban jelenleg is több növényvédő szer van forgalomban, melyeknek a fentebb említett két mikroorganizmus képezi az összetételét). Az effektív mikroorganizmusok (EM) azáltal, hogy nemcsak a szármaradványok lebontásával csökkentik a kórokozók életterét, hanem közvetlenül is kiszorítják azok egy részét, alkalmasak a tarlómaradványokon található áttelelő, fertőző mikroorganizmusok elszaporodásának megakadályozásán túl az állományban történő hatékony biológiai növényvédelemre is, a fentebb említett betegségek megelőzésében és kezelésében. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy állománykezelésben való felhasználás a rovarkártevők visszaszorításában is előnyösen hat. Mindez a Sterptomyces fajok antibiotikum és inszekticid hatású toxin kiválasztási képességével magyarázható. A Bacillus nemzetségbe tartozó fajok közül számos képes enzim- és antibiotikumtermelésre, mely tulajdonságuk biokontroll szempontból előnyös. Ez a magyarázata, hogy a talajfertőzöttség csökkentésének is ismert módja a Bacillus subtilis alkalmazása.

További előnyök

Minél több baktériumfajt tartalmaz egy „baktériumtrágya”, annál összetettebb módon képes helyreállítani a talaj eredeti baktériumflóráját. Ezen túl a nagyobb fajszám másik fontos szerepe, hogy egy komplex készítményben vannak olyan baktériumfajok is, amelyeknek az elsődleges szerepe nem közvetlenül a talajélet élénkítése, hanem az, hogy a többi – a készítményben meglévő – baktérium számára kedvező életfeltételeket biztosítsanak kezdetben olyan körülmények között is, ahol egyébként nem, vagy csak sokkal kevésbé lennének életképesek és hatékonyak. A több mint 20 fajból természetesen nem feltétlenül jut mind egyformán szerephez, sőt meglehet, hogy bizonyos fajok egyáltalán nem találják meg a számukra kedvező feltételeket az adott körülmények között, így nem tudnak kellő hatást kifejteni, vagy éppenséggel teljesen el is tűnnek a talajból. Ez azonban nem okoz különösebb problémát, mivel a fajgazdagság következtében mindig maradnak olyan baktériumfajok, amelyek az adott környezetben hatékonyan serkentik a talajéletet. Ezzel ellentétben, ha egy kevés fajt tartalmazó „baktériumtrágya” alkalmazásakor néhány faj nem talál kedvező feltételeket az adott környezetben, az már erősen megkérdőjelezheti az alkalmazott készítmény hatékonyságát is. A fajgazdagságának köszönhetően a talaj pH is kevésbé befolyásolja, mivel a benne található sokféle baktériumfaj pH igénye is letérő.

Alkalmazás savanyú talajokon

A talajok savanyodását többek között a műtrágyák használata is elősegíti. Minden szárbontásra alkalmas mikrobiológiai készítményről elmondható, hogy rendszeres használata esetén, a savanyú talajokon időnként ajánlott, mészkőgritt ill. zeolit vagy bentonit tartalmú pufferhatású ásványi kőpor kijuttatása is, a hosszú távú kedvező hatások fenntartása érdekében. Ez utóbbi két talajjavító agyagásvány minden talajtípuson alkalmazható, tehát a mészkőporral ellentétben, bázikus (meszes) talajokon is. Az effektív mikroorganizmusok további előnye – azon túl, hogy stabilizálják a talaj kémhatását (pH), – hogy bizonyítottan pozitív hatással vannak a talajban élő természetes mikrobaflórára. A talajban élő baktériumok számára kiváló életteret, a termesztett növényeknek pedig mikroelem pótlást biztosítanak, amivel sok hiánybetegség megelőzhető.

Alkalmazás kifejezetten homokos talajokon

A homokos talajok kezelése eltér némileg a kötöttebb talajokétól. Ezek a talajok jóval kevesebb humuszt tartalmaznak, és vízháztartásuk is lényegesen rosszabb, mint a jobb minőségű szervesanyagokban és talajkolloidokban gazdagabb talajoké. A homoktalajok kezelésénél minden esetben oda kell figyelni, hogy az effektív mikroorganizmusok kijuttatásával egy időben megfelelő mennyiségű szervesanyag kerüljön a talajba bedolgozásra a várt eredmények elérése érdekében. Erre kiválóan alkalmas lehet a szervestrágya és a zöldtrágya egyaránt. Ezen kívül a homoktalajokon is különösen előnyös a zeolit vagy bentonit ásványi kőpor kijuttatása. Az említett agyagásványok hatása a – kötöttebb talajokénál mikrobákban egyébként is szegényebb – homoktalajokon különösen kedvező, mivel jelentősen növelik a talajban élő természetes mikrobaflóra életterét azáltal, hogy javítják a talaj szerkezetét és vízháztartását is.

A költséghatékonyabb szántóföldi növénytermesztésért

A N-megkötő baktériumok segítségével csökkenthető a kijuttatandó N műtrágya mennyisége, mindezzel költséghatékonyabbá is tehető a termelés, és a természetes úton történő N pótlás során a N-túladagolás és a környezetszennyezés veszélye sem áll fenn. A kezelt növényállomány ellenállóbb és egészségesebb lesz, így hosszú távon a növényvédőszer és műtrágya igény csökkenéséből adódóan a kezelés költségei többszörösen megtérülnek. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az eddigi tapasztalatok szerint nemcsak a termésátlagok növekedése, de az előállított termények eltarthatósága és beltartalmi értékei is javuló tendenciát mutatnak, akkor mindez érthető. Az előzőekben leírtak az egészséges mikrobiális talajéletnek, a könnyebben megmunkálható, jobb szerkezetű és tápanyagokban gazdagabb talajnak és az így kialakított egészségesebb környezetnek tudhatók be.

Forrás: https://agraragazat.hu/hir/hogyan-segithetik-az-effektiv-mikroorganizmusok-a-mezogazdasagot/