agrodopping.hu

Kérdése van? +36209999365

Kategóriák
agrodopping.hu

Kérdése van? +36209999365

  • Kategóriák
    • Akciók
    • Levéltrágya kereső
    • Műtrágya kereső
    • Mikrostarter kereső
    • Biológiai készítmények
    • Termékcsomagok
    • FOLIQ
    • YARA
    • AMALGEROL
    • MALAGROW
    • INTERMAG
    • ULTRASOL
  • Hírek
  1. Hírek
  1. Hírek
Vissza
A pH értékek értelmezése egy talajvizsgálatban

A pH értékek értelmezése egy talajvizsgálatban

Kultúrnövényeink alapvetően a gyengén savanyú és semleges (pH 6-7) kémhatású talajokon termeszthetők jövedelmezően. Hogyan segíthet ennek megállapításában a talajvizsgálat?

2023.06.20 08:00 agrodopping.hu
agrodopping.hu

A kémhatás értelmezése

Különböző oldatok, tehát  kisebb  mennyiségben  oldott  anyagot  és  nagyobb mennyiségben oldószert (például vizet) tartalmazó keverékek  kémhatásának  jellemzésére  használjuk  a  pH-t. A kémhatás adott folyadék

  • savas vagy savanyú,
  • semleges vagy közömbös,
  • illetve lúgos vagy bázikus voltát jelenti,

amely az oldatban lévő oxóniumionok (H3O+) mennyiségétől függ. Az oldatban gramm / liter mértékegységben mérjük az oxóniumion  mennyiségét  és mivel ez túl kis szám lenne, ezért tízes alapú negatív logaritmikus skálát alkalmazunk. Az ilyen módon kifejezett pH skála intervalluma 0-14. Az alábbi táblázatban látható a pH általános értelmezése (1. táblázat).

pH

kémhatás

0-7

savas vagy savanyú

7

közömbös vagy semleges

7-14

lúgos vagy bázikus

1. táblázat: A pH általános értelmezése

A talaj pH-ja

A talaj kémhatásának meghatározásakor a talajoldat pH értékét állapítjuk meg. A talajvizsgálat céljától függően vízzel (H2O) vagy kálium-klorid oldattal (KCl) készített oldat kémhatását mérjük, az így kapott értékekből tájékozódunk a talaj pH-járól. Ugyanazon talajnál a KCl-os oldat kémhatása kisebb lesz, tehát a pH savanyúbb, mint a vizes oldat esetén. Ezzel szemben a vízben mért pH azért nagyobb érték a KCl-oldatban mért pH-hoz képest, mert a kálium-klorid K+ ionjai kicserélik a savasságot okozó ionok egy részét a talajkolloidok felületéről (kicserélhető savanyúság). Mindkét érték minőségi jellemzést ad a kémhatásról. A pH-értékek közlésekor a vízben mért értéket pH(H2O) jelöléssel, a KCl oldatban végzett mérés eredményét pH(KCl) jelöléssel különböztetjük meg. A talajok kémhatása nem állandó, különböző mértékben ingadozhat, adott talajnál az évszakonkénti változás például 0,5-1 pH egység is lehet. A talajvizsgálat során kapott pH értékeket az alábbi táblázat (2. táblázat) segítségével értelmezhetjük.

talaj kémhatás

pH(H2O)

pH(KCl)

 

erősen savanyú

< 4,5

< 4,5

savanyú

savanyú

4,5 – 5,5

4,5 – 5,4

gyengén savanyú

5,5 – 6,8

5,5 – 6,7

semleges

6,8 – 7,2

6,8 – 7,1

semleges

gyengén lúgos

7,2 – 8,5

7,1 – 7,9

lúgos

lúgos

8,5 – 9,0

>8

erősen lúgos

>9,0

2. táblázat: A talajvizsgálati eredményben szereplő pH(H2O) és pH(KCl) értékek jelentése

Termesztett növényeink alapvetően a gyengén savanyú – semleges (pH 6-7) kémhatású talajokon termeszthetők jövedelmezően. A pH szélsőséges irányokba történő elmozdulása közvetlen és közvetett módon, de minden esetben károsan befolyásolja a növények fejlődését.

A következő táblázat a fontosabb kultúrnövények termeszthetőségének pH által megszabott korlátait (termeszthetőségi tartomány) és az adott növény fejlődéséhez legideálisabb kémhatást (pH optimum) foglalja össze (3. táblázat). A talajvizsgálati eredmények tükrében a táblázat segítségével megállapíthatjuk, hogy az általunk termeszteni kívánt növény megfelelően fog-e fejlődni, vagy valamilyen pH módosító eljárás alkalmazása szükséges a jövedelmező gazdálkodáshoz.

termeszthetőségi tartomány

pH optimum

szója

5,5 – 7,0

6,3

kukorica

5,5 – 7,0

6,3

lucerna

6,5 – 7,9

7,5

napraforgó

6,0 – 7,5

6,8

árpa

5,2 – 7,8

7,2

cukorrépa

6,1 – 7,8

6,7

búza

4,1 – 7,8

6,6

borsó

5,0 – 7,6

6,6

repce

5,2 – 7,5

6,4

zab

4,0 – 7,3

5,8

burgonya

4,0 – 8,0

5,2

rozs

4,0 – 6,6

5,5

vörös here

5,0 – 7,2

6,7

3. táblázat: A fontosabb kultúrnövények pH optimumai (Klapp 1951 nyomán)

 

A tápelemek felvehetősége és a talaj pH közötti összefüggés

A kérdést a „tápelemek oldaláról” vizsgálva, a növények által felvehető mennyiségek, tehát a talajoldatban lévő tápelemek és a talaj kémhatása közötti összefüggéseket az 1. ábra szemlélteti.

1. ábra: A növényi tápelemek felvehetősége és a talaj pH közötti összefüggések

Az ábra alján olvashatók a különböző pH értékek (4-10), az elemek felvehetőségének mértékét pedig az egyes sávok szélessége jelenti. Látható, hogy a pH 6-7 tartomány az, ahol a legtöbb tápelem felvehetősége egyszerre a maximumhoz közelít. A kémhatás változása a tápelemek oldhatóságát közvetlenül befolyásolja.  Célunk nyilvánvalóan az, hogy talajaink kémhatása ebben a tartományban legyen, vagy ehhez közelítsen. Az alábbiakban az optimális pH tartománytól való eltérés okait és következményeit tárgyaljuk, illetve ismertetjük a kémiai talajjavítás lehetőségeit.

A talajok savanyúsága (pH<6)

A talajok savanyodását alapvetően a folyamatos és erős kilúgzás (kimosódás), az eleve savanyú talajképző kőzet és a savas hatású műtrágyák használata okozza. Bizonyos területeken az ipari és közlekedési eredetű savas üledék is számottevő lehet (savas eső).

Savanyú közegben nehezebben megy végbe a humuszanyagok kicsapódása, valamint a szerves- és ásványi talajalkotó elemek kapcsolatáért felelős kalciumhidak mennyisége alacsony, ezért nem alakul ki tartósan morzsás talajszerkezet. Ebből következően a savanyú talajok tömődöttek, víz- és levegőgazdálkodásuk nem megfelelő a növények egészséges fejlődéséhez. A savanyodás növekedésével (pH<5,5) nagy mennyiségben Al3+ és Mn2+ ionok kerülnek a talajoldatba a kolloidok felületéről. A növények savanyú pH esetén tehát ezekhez, a számukra mérgező elemekhez férnek hozzá, alumínium és mangán toxicitás lép fel. A csökkenő pH mindemellett gátolja a foszfor, kalcium, magnézium felvételét. A pH csökkenés a talaj biológiai tevékenységére is káros hatással van, visszaszorul a nitrifikáció, tehát csökken a növények által felvehető nitrogén (NO3– NH4+) mennyisége. A savanyúságot legjobban a penészgombák tűrik, ezért ilyen talajokon nagy számban vannak jelen.

A savanyú talajok javítását kémiai úton meszezéssel oldhatjuk meg, azonban emellett a különböző agrotechnikai módszerek alkalmazása is célravezető lehet. Magas agyagtartalmú talajok esetén lazítást, vízhatás alatt álló talajoknál a víztöbblet elvezetését alkalmazhatjuk. A meszezés indokoltságát a talaj hidrolitos aciditása (y1)alapján határozhatjuk meg. Ez a potenciális savanyúság azon formája, amelyet a talajkolloidok felületén kötött pozitív töltésű ionok okoznak oldatba kerüléskor. A talajvizsgálat során megállapított y1 < 4 esetén nem szükséges talajjavítás, y1 4-8 esetén akkor, ha a termesztett növény savanyúságra érzékeny, illetve y1 > 8 esetén minden esetben indokolt a meszezés.

A talajok lúgossága (pH>8)

Magyarországon hozzávetőlegesen egymillió hektár szikes, vagy szikesedés által veszélyeztetett terület található. Ezen talajok szerkezete és vízgazdálkodása rossz, a tápanyagforgalom és a növényi anyagcsere-folyamatok korlátozottak, a termékenység gyenge.

A javítás szempontjából három kategóriát különböztetünk meg: savanyú feltalajú szikesek (pH<7,5), gyengén lúgos (pH 7,5-8,5)– és erősen lúgos (pH>8,5) feltalajú szikesek. A savanyú feltalajú szikesek meszezéssel és fizikai javítással kezelhetők. A talajok A-szintjén forgatásos, B-szintjén pedig lazításos művelést alkalmazzunk, illetve gondoskodjunk a vízrendezésről. A különböző javítási eljárások szakszerű elvégzésével növelhetjük ezen talajok szántóföldi művelésben való hasznosítását. A gyengén lúgos feltalajú szikeseket a kicserélhető Na alapján számított gipszezéssel (CaSO4 * 2H2O) és a fent említett agrotechnikai megoldásokkal javíthatjuk. Az erősen lúgos kémhatás esetén megnő a kicserélhető nátrium mennyisége, szélsőséges esetben szóda (Na2CO3) is jelen lehet. A két utóbbi esetben megfontolandó, hogy megéri-e szántóföldi művelésre alkalmassá tenni ezeket a talajokat, miközben gyepgazdálkodásra jól használhatók.

A gyökérzet és talaj pH szabályozó szerepe

A növények nitrát (NO3–) felvétele hidrogénion (H+) felvétellel, vagy hidroxidion (OH–) leadással jár együtt, a töltés egyensúlyának fenntartása miatt. A pozítív töltésű ammóniumion (NH4+) felvétele esetén mindez fordítottan történik. Mindezek mellett a növény képes a gyökér közelében a kémhatás szabályozására (2. ábra).

2. ábra: pH különbség a gyökér közelében (forrás: Nature)

A talajok a belekerülő anyagok hatását közömbösíteni és tompítani képesek, ezt nevezzük pufferképességnek. A sav/bázis pufferképesség függ a talaj kolloidtartalmától, a kolloidok minőségétől és a talaj kémhatásától.  Az agyagban és humuszban gazdag talajok pufferképessége nagyobb, a gyengén humuszos homoktalajok pufferképessége a legkisebb A tompító hatás savakkal és lúgokkal szemben nem azonos. Az adszorbeált kationokban szegény, telítetlen (savanyú) talajok savakkal szembeni pufferképessége nyilvánvalóan kisebb, mint a lúgokkal szembeni. Kationokban gazdag, telített (lúgos) talajok nagyobb mértékben képesek tompítani a savas behatásokat.

Összefoglalás

Magyarországon a javításra szoruló mezőgazdasági területek ~ 80%-át savanyú és erősen savanyú talajok teszik ki, ez körülbelül 2,2 millió hektárt jelent. A kémhatás változásból eredő hátrányok – nehezebb művelhetőség, toxicitás, nitrogén hiány – tehát nagyobb arányban a savanyodásból adódnak. A talajok savanyodását többek között a műtrágyák használata is elősegíti. Mivel napjainkban megkerülhetetlen a nitrogén műtrágyák alkalmazása, fordítsunk figyelmet ezek pH-ra gyakorolt hatására.

Forrás: talajreform.hu

Vissza
Vásárlói fiók
  • Belépés
  • Regisztráció
  • Profilom
  • Kosár
  • Kedvenceim
Információk
  • Általános szerződési feltételek
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Fizetés
  • Szállítás
  • Elérhetőségek
Agromaterial Trade Kft.
  • 9474 Szakony, Fő utca 45.
  • +36209999365
  • info@agrodopping.hu
  • Design:
  • www.vagolilladesign.hu
  • facebook

  • Akciók
  • Levéltrágya kereső
  • Műtrágya kereső
  • Mikrostarter kereső
  • Biológiai készítmények
  • Termékcsomagok
  • FOLIQ
  • YARA
  • AMALGEROL
  • MALAGROW
  • INTERMAG
  • ULTRASOL
  • Hírek
Belépés
Regisztráció
Adatkezelési beállítások
Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz (marketing, statisztika, személyre szabás) egyéb cookie-kat engedélyezhet. Részletesebb információkat az Adatkezelési tájékoztatóban talál.
A működéshez szükséges cookie-k döntő fontosságúak a weboldal alapvető funkciói szempontjából, és a weboldal ezek nélkül nem fog megfelelően működni. Ezek a sütik nem tárolnak személyazonosításra alkalmas adatokat.
A marketing cookie-kat a látogatók weboldal-tevékenységének nyomon követésére használjuk. A cél az, hogy releváns hirdetéseket tegyünk közzé az egyéni felhasználók számára (pl. Google Ads, Facebook Ads), valamint aktivitásra buzdítsuk őket, ez pedig még értékesebbé teszi weboldalunkat.
Az adatok névtelen formában való gyűjtésén és jelentésén keresztül a statisztikai cookie-k segítenek a weboldal tulajdonosának abban, hogy megértse, hogyan lépnek interakcióba a látogatók a weboldallal.
A személyre szabáshoz használt cookie-k segítségével olyan információkat tudunk megjegyezni, amelyek megváltoztatják a weboldal magatartását, illetve kinézetét.